Translation of the song Búcsúlevél artist Children of Distance

Vers

Poem:

Százszor fogalmaztam át e lapot,

Hundred times, I re-defined this sheet,

Százszor gondoltam át mit írjak Neked,

Hundred times, I re-thought my words for you,

Számítok rá, hogy választ nem kapok,

I expect that I get no answer,

Száz év múlva sem érem el a kezed.

Hundred years, I won't reach your hands.

Beszélni nehéz, ezért csak írok,

It's too heavy to speak, so I just write,

Remélem, olvasod e levelet,

I hope you read this letter,

Torkomban gombóc, szólni nem bírok,

With lump in my throat, I can't talk,

Kérlek, ne felejtsd el a nevemet!

Please don't forget my name!

Prológus

Prologue:

Erősnek mutatom magam, de amikor nem lát senki, könnyezek,

I pretend to be strong, but when noone sees me I tear up,

A szobám mélyén éjnek éjén a sötétségben ő vezet,

Deep dark in my room middle of the night she reign,

Vagy Te, ha véletlenül hallgatod ezt a számot,

OR YOU, if you're listening to this song,

Most írok egy levelet, amelyet Neked szánok.

Writing a letter, which is meant to you,

Az egész életem csődbe ment, lehúzhatom a klotyón,

My whole life is ruined, I can pull it in the loo,

Indulásra készen állok, már nincs itt semmi motyóm,

Ready to move on, ain't got nothing in here anymore,

De mielőtt kilépek, még visszanézek egyszer,

But before leave, I look back for one last time,

S a belőled fakadó űrnek adózok egyetlen néma perccel!

'nd to the void rooting in you I contribute with a minute of deep silence!

1. Versszak:

Verse 1:

Elbúcsúzni jöttem csupán és bocsánatot kérni,

Just came for farewell and to apologize,

Amiért nem tudtam a vágyaidhoz felérni.

For not being able to satisfy your desires.

Bocsánat azért, mert örökké megbecsültelek,

I'm sorry for my ever-lasting appreciation for you,

Bocsánat azért, ha úgy tűnt némán elküldtelek.

I'm sorry if it seemed like I silently push you away.

A mennyben voltam Veled és repültem ott fenn,

It's been heaven with you I'm flying up there,

Most meg széthullik minden, újra itt vagyok, itt lenn.

Now everything's falling apart, I'm again down here.

Nézem a kezed, koszos, többé nem érhet már hozzám,

Looking at your hands, dirty, can't touch me anymore,

Nézd a szemem, könnyes, ezzel tisztára mosnám.

Look in my eyes, teary, with this I'd wash clean.

Nézem az ajkad, altat, egy ideje némán hallgat,

Looking at your lips, anesthetizing, been silent for a while,

Nézd a szavakat a papíron, mind érted jajgat!

Look my words on the paper, all in wail for you!

Nézem az arcod, ami száraz tényeket hidegen közölt,

Looking in your face, serenity stating dry facts,

Nézd a lelkem, itt soha nem látod meg a közönyt.

Look in my soul, there you'll see no indifference ever.

Téged megbénít a félelem, engem meg a bánat,

You cripple in fear, I'm in sorrow,

Téged oda húz egy kéz, ami engem a halálba rángat.

You get pulled by a hand, which's dragging me to death.

De most elmegyek, elfogyok, mint a gyertyáról a viasz,

But now I go, run out like wax from the candle,

Tudom, ha valaha meghallod a nevem, azt kérdezed: ki az?

I know, if you ever hear my name you ask WHO'S THAT??

Refrén:

Refrain:

Tudom, ha valaha meghallod a nevem, azt kérdezed: ki az?

I know, if you ever hear my name you ask WHO'S THAT??

Csak ez a levél marad utánam, de ez őszinte és igaz.

Only this letter remains after me, but it's honest and true.

Mikor ezt olvasod azt mutatom, hogy az emlékedet ellököm,

When you read this it seems like I push the memories away,

Pedig velem marad mindaddig, amíg magamat felkötöm!

But in reality they stay with me to the moment I hang myself.

Egy szomorú dallamot játszik a hallban a zongora,

Sad tune in the hall on a piano playing,

Ez a lágy mézédes pillanat emlékeztet csókodra,

Gentle sweet moment reminding of your kisses,

De most nincs más, csak egy törött üveg, ezzel felvágom az eremet

But now there's only shattered glass I slit my wrist with

És vérrel írom alá Neked ezt a búcsúlevelet!

And with my blood I sign this note for you!

2. Versszak:

Verse 2:

Vérrel írom alá Neked ezt a búcsúlevelet,

I sign this note for you with my blood,

Lassan csorog rá a papírra, az életem gyors lepereg,

Trickling on the sheet slowly, my life's quickly running off,

Fájdalmas óráknak élem meg a tovatűnő perceket.

Fleeting minutes painfully feel like hours.

A toll kicsúszik a kezemből, többé már nem serceg.

Pen's slipping from my hand, no more crackles.

Minden emlékemmel két kezem között vérbe fagyva heverek,

With my memories between my hands I'm laying frozen in blood,

De már megérte, ha csak egyszer is szíven talán pár sorom,

Already worth it, if just once a few of my lines reach your heart,

Talán megérted, hogy a bitófát csak önmagamnak ácsolom,

Maybe you understand, I only made the gallows for myself,

Te meg csak kirúgod a széket amin, lábujjhegyen ácsorgom.

You're the one to shove the chair off I'm standing on tiptoes.

Csak szerettem volna visszahozni újra a szép képeket,

I only wanted to bring the pretty pictures back,

Látni akartam ismét szemedben a fényeket,

Wanted to see the shine in your eyes again,

De Te csak alázz, gyalázz, taposs el, mint egy undorító férget!

But you just shame, humiliate, step on me like I'm a disgusting nuisance!

De én még az utolsó szavaimmal kiadom ezt a mérget!

I will still, with my last words I release this anger!

Szeretlek, megőrülök, de nem fogod fel soha már,

I love you, I'm crazy, but you won't ever realize it anymore,

Nélküled kínok száza, álmatlan éjszakák sora vár,

Without you hundreds of miseries, series of unslept nights await,

Most úgy megyek el, hogy az életemben nem maradt több vigasz,

Now I go without any comfort remaining in my life,

Mert tudom, ha valaha meghallod a nevem, azt kérdezed: ki az?

'cause I know, if you ever hear my name you ask WHO'S THAT??

Refrén:

Refrain:

Tudom, ha valaha meghallod a nevem, azt kérdezed: ki az?

I know, if you ever hear my name you ask WHO'S THAT??

Csak ez a levél marad utánam, de ez őszinte és igaz.

Only this letter remains after me, but it's honest and true.

Mikor ezt olvasod azt mutatom, hogy az emlékedet ellököm,

When you read this it seems like I push the memories away,

Pedig velem marad mindaddig, amíg magamat felkötöm!

But in reality they stay with me to the moment I hang myself.

Egy szomorú dallamot játszik a hallban a zongora,

Sad tune in the hall on a piano playing,

Ez a lágy mézédes pillanat emlékeztet csókodra,

Gentle sweet moment reminding of your kisses,

De most nincs más, csak egy törött üveg, ezzel felvágom az eremet

But now there's only shattered glass I slit my wrist with

És vérrel írom alá Neked ezt a búcsúlevelet!

And with my blood I sign this note for you!

3. Versszak:

Verse 3:

Most már sírok a képeken, amiken eddig Veled nevettem,

Now I cry looking at the photos we looked together giggling,

Most már a polcomról levettem minden emléket, amit szerettem.

Now I've taken off all my memories of the shelf, I loved.

Most írom, amíg bírom a szánalmas utolsó levelem,

Now I'm writing, until I still can my pathetic last letter,

De őszintén! Ez Neked csak egy szó csupán, akárcsak a szerelem.

But honestly! To you it's only a word, just like LOVE.

Pedig érted meghalnék mindig, ha tudnám, hogy volna mért,

In turn for you I'd still die, if I knew, It made sense,

Tegnap sírtam, ma sírok és sírni fogok a holnapért.

Yesterday I cried, today I'm crying, and will cry for tomorrow.

Mindig is a kacérság volt a szemedben, de nem vettem komolyan,

It's been always dalliance in your eyes, I didn't take seriously,

A kedved ide-oda csapongó volt, hol ilyen, hol olyan,

Your mood's been hither and thither, here so, where so.

Olyan felelőtlenül dobtál el egyik napról a másikra,

You threw me away so irresponsibly from one day to other,

Akár egy hamvadó cigarettát a zöldellő pázsitra.

Like a smoldering cigarette to the verdant lawn.

De Téged nem érdekel, amit érzek, mert az önzőséged elvakít,

But you don't care about what I feel, your selfishness blinds you,

Minden köteléket elvágtál, ami tőlem elszakít.

You cut off every bonds, thus tearing yourself off from me.

Eltaszítanám az életem, ha ehhez elég bátor lennék,

I'd push my life away, if I was brave enough,

De csak a gondolattal játszom, hogy a tollal olyat tennék,

But I'm only playing with the thought, of using the pen for such,

Hogy mielőtt befejezem ezt a levelet előtte átszúrnám a gigám,

That before I finish writing this, I pierce my throat,

És így megszűnnének az érzéseim és vele minden hibám!

Thus ending my feelings and with it all my mistakes!

De nem! Továbblépve megőrzöm örökké a nevedet,

But no! Stepping forward I keep your name forever,

És talán Te is rájössz ki vagyok, ha olvasod ezt a levelet.

And reading this letter, maybe you realize who I am too.