A nyálkás ősz egy hanyag tüsszentéssel
The glutinous autumn with a negligent sneeze
Terítette be a nyarat feledéssel
Covered the summer with oblivion
A zárójelbe kényszerült napsugarak
The sunshines forced in bracket
Még égették kicsit a telepi falakat
Have yet burned the walls of the ranch a bit
És délután eleredt a koraőszi eső
And afternoon the early autumn rains started to fall
Szaladtunk fogtuk egymás kezét
We were running, holding each other’s hands
Az első csókunk csattanása ázott a térrel
Our first snap kiss soaked with the place
A lyukas cipőink találkoztak éppen
Our perforated shoes have just met
A varjak alatt, amikor betakartak minket
Under the crows, when they covered us
Esernyőként óvtak, míg szitált az ég fenn
Protected us like umbrellas, until the sky was drizzling
És nevettünk, mert boldogok voltunk
And we laughed, because we were happy
A nyár kimúlt, az ősznek dedikáltuk csókunk
The summer has gone, we dedicated our kiss to the autumn
Két kezdő gyerek egy miskolci utcán
Two beginners on a street of Miskolc
Én emlékszem rád, te emlékszel rám?
I remember you, do you remember me?
A szívetem ott hagytam Miskolcon
I left my heart in Miskolc
(hát) ezért ne keresd nálam,
(so) thus don’t ask for it from me,
Mert nincs otthon
Cause it is not home
Csak a fák, csak a fák élnek
Only the trees, only the trees are living
Tudják még, hogy mi volt a lényeg
They still know what was essential
Magányos úton a földben állnak
They are standing by the lonely road
Örök szemlélői a világnak
Eternal spectators of the world
Te vagy az árnyam! Te vagy a legális heorin
You are my mother! You are the legal heroin
Ha zuhanék híd vagy ha repülnék kerozin
The bridge if I fell or the kerosene if I flew
A koraőszi eső most is te vagy mikor érzem
You are still the early autumn rain when I feel it
Hogy vereti az arcom az eső a téren
How the rain pounds on my face at that place
A hintákat a vihar kócolja széjjel
A swings are separated by the thunder
Te vagy minden láncszem amit megmarok a szélben
You are every link that I bite through the wind
És én ott vagyok ahol a szél beszél
And I am there where the wind is speaking
Ahol a miskolci aszfaltra leültél
Where you sat on the asphalt of Miskolc
Ahol a reményünket üvegkalitkában
Where we guarded our hopes
Őrizgettük együtt egy panellakásban
In a glass cage at a flat
És a kölykök ricsaja éjszaka a parkban
And the noise of kids in the park at night
Te vagy a beköszönő városi zajban
In the noise of the welcoming town, you are
Az őszi fuvallat, ahogy belekap a hajba,
The autumn whiff as it takes the hair,
Rólad festett képet, amit feraktam balra
Painted a picture of you and I hung it on the left
De a szívemet ott hagytam Miskolcon
But I left my heart in Miskolc
Hát ezért ne keresd nálam,
So thus don’t ask for it from me,
Mert nincs otthon
Cause it is not home
Csak a fák, csak a fák élnek
Only the trees, only the trees are living
Tudják még, hogy mi volt a lényeg
They still know what was essential
Magányos útona földben állnak
They are standing by the lonely road
Örök szemlélői a világnak
Eternal spectators of the world